Az Európai Bizottság a saját jelentését köpte szembe, hogy Magyarországot büntesse – és ez még csak a kezdet

Teljesen irreális kettős mérce.

Szerda délután bemutatta Piotr Serafin költségvetésért felelős uniós biztos a 2027 után életbe lépő új uniós büdzsé főbb számait. Ursula von der Leyen bizottsági elnök is tájékoztatót tartott a témában.
Két billió, azaz kétezer milliárd eurós költségvetést mutatott be szerda délután Piotr Serafin költségvetésért felelős uniós biztos, illetve ezzel egy időben az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is tájékoztatót tartott.
Ezt is ajánljuk a témában
Teljesen irreális kettős mérce.
Ez a kettősség kisebb feszültséget is generált a bizottsági ülésen, miután többen megjegyezték, úgy volt, hogy von der Leyen csak a bizottsági tájékoztató után áll a sajtó elé.
A bizottsági elnök az új MFF-ről úgy fogalmazott, hogy jelentős lépést tesznek a bevételek növekedésére. Összesen 685 milliárd eurót költenek az emberekre, amelyből 350 milliárd jut a tagállamoknak mezőgazdaságra és felzárkóztatásra. Háromszorosára emelik a migráció megállítására és a határvédelemre szánt pénzeket is és létrehoznak egy 400 milliárd eurós krízisalapot.
Újdonság, hogy a jogállamisági szabályrendszert minden forrásra kiterjesztik, azaz már nem csak a felzárkóztatási támogatásokra alkalmazzák, hanem a Közös Agrárpolitikai (KAP) forrásokra is.
Bejelentette: a bizottság először tesz javaslatot arra, hogy a tagállamok akár 150 milliárd euró értékű, uniós garanciával ellátott hitelből valósíthassanak meg beruházásokat uniós célok - például védelmi ipar, energia-infrastruktúra vagy stratégiai technológiák - mentén. Az új pénzügyi eszköz a Catalyst Europe nevet kapta.
Közölte, hogy az új költségvetési javaslat 50 százalékkal emeli az Erasmus+ program forrásait, így még több fiatalnak nyílik lehetősége nemzetközi tanulmányi és szakmai tapasztalatszerzésre.
Az elnök hangsúlyozta, hogy a bizottság a civil társadalom megerősítését is prioritásként kezeli: több uniós program - köztük a nemzeti és regionális partnerségi tervek, valamint a versenyképességi alap - támogat majd környezetvédelmi, biodiverzitási és körforgásos gazdasággal kapcsolatos kezdeményezéseket.
Az új költségvetés részeként Agora EU néven egy átfogó, új program is indul, célja a médiaszabadság, a demokrácia, a polgári jogok, az európai értékek és a sokszínűség támogatása.
Serafin a számok ismertetésekor arról beszélt, hogy a költségvetésnek könnyen elérhetőnek, átláthatónak és pályázhatónak kell lennie az uniós állampolgároknak, azaz egyszerűsítik a kifizetéseket is. Kiemelte: a jogállamisági feltételeket továbbra is előtérbe helyezik, azaz, aki nem felel meg Brüsszel szerint ennek, az nem kapja meg a teljes keretet.
A 2028 és 2034 közötti költségvetési tervezet nagyobb részben támaszkodik az úgynevezett GNI-re, azaz a bruttó nemzeti jövedelemre. A teljes költségvetés a Covid-hitelre felvett kamatok kifizetése és leszámítása után már a GNI 1,15 százalékára rúg, azokkal együtt 1,23 százaléka. Ez is jelentős emelkedés.
Serafin adatai szerint
300 milliárd eurót különítettek el a mezőgazdaságra és a halászatra.
A kiadások 14 százaléka szociális kiadásokra megy majd, a kevésbé fejlett területek segítésére pedig 218 milliárd eurót különítettek el. Ez jóval kevesebb, mint a mostani ciklusban.
Többet költenek viszont majd határvédelemre, az Ukrajnával, Oroszországgal és Belarusszal határos országok külön alapot kapnak.
A védelemre és űrkutatásra 131 milliárd euró jut, ez ötször több, mint a jelenlegi keret. Ezen kiadások az Európai Versenyképességi Alap (ECF) alá tartoznak, amely 451 milliárdot tesz ki.
A Globális Európa nevű projektre 190 milliárd eurót költenek, míg magára az uniós intézményekre 107 milliárdot.
Ukrajna támogatására egy külön, költségvetésen kívüli alapot hoznának létre, 100 milliárd eurót adnának Kijevnek a tervek szerint.
Erre azért van szükség, hogy Brüsszelnek így nem kell minden tagállam támogatása az összegek elköltéséhez, vagyis Magyarországgal szúrnának ki. A bővítéspolitikáról Ursula von der Leyen leszögezte: „a bővítés nem pusztán politikai cél, hanem stratégiai befektetés Európa stabilitásába és jólétébe”. Hangsúlyozta: minden csatlakozás esetén felülvizsgálják az MFF-et, hogy az új tagállam méretének megfelelően határozzák meg a kohéziós és agrártámogatási fokozatosságot, az új tag hozzájárulását.
Ezt is ajánljuk a témában
Súlyosan traumatizált társadalom, rendezetlen helyzetű kisebbségek, óriási belső feszültségek, és rengeteg ellenőrizetlenül szabadon keringő fegyver – ez az az Ukrajna, amit az EU felvenne tagjai közé. Csomagban kapnánk még egy Oroszországgal közös határt, és egy külső biztonsági fenyegetést.
A bevételek növelését von der Leyenék a nagyvállalatok és a dohánytermékek megadóztatásából tervezik.
A költségvetési tervezet már most óriási vitákat generált, így csoda lenne, ha ezek a számok majd a 2027-ben elstartoló költségvetési ciklusban is megmaradnának.
Magyarországot több szempontból is igencsak negatívan érinti az új tervezet, nem meglepő, hogy Orbán Viktor miniszterelnök máris arról posztolt, hogy lehetőleg minél előbb vonják is vissza.
Ezt is ajánljuk a témában
„Ez egy ukránbarát költségvetés, a célja pedig világos mint a Nap” – fogalmazott a kormányfő.
Nyitókép: Guillaume Horcajuelo/MTI/EPA